Ahogy pásztázom a tömeget valami nagykutya után kutatva a tekintetemmel, egy hangot hallok magam mellől. Kicsit meglepve fordulok az irányába. Annyira belefeledkeztem a tömeg pásztázásába, hogy észre sem vettem, hogy valaki ott van a közvetlen közelemben. Egy srác vigyorgott rám, akit már láttam egy-két partin korábban is, de soha nem beszéltem vele. Még egy köszönést se. Általában idősebb nőkkel láttam. Mindig másokkal. Biztos, hogy ő is valamiféle érdekből volt velük. Éppen ezért nem is fordítottam rá soha különösebb figyelmet. Na meg elég érdekesen is nézett ki. Talán ezért is jegyeztem meg könnyen. Egzotikus, talán így tudnám leginkább jellemezni a külsejét ezzel a hosszú hajjal, tetoválásokkal meg úgy általában az egész megjelenésével. Valószínűleg ezért is ragadt meg az emlékezetemben, annak ellenére, hogy nem is valaki neves ember, aki számítana és érdemesnek tartottam volna eddig a figyelmemre. Most viszont ez a fickó, két itallal a kezében rám villantotta széles mosolyát. - Szia! Attól tartok, az igazán fontos emberek itt nem adnak eleget az efféle illemre, sajnos – válaszolom megjegyzésére. Elég béna leszólító duma, igazából. Ehhez a különleges külsőhöz eredetibbet is kitalálhatott volna. Vagy talán úgy gondolta, éppen ezért elég ilyen közhelyeket villogtatnia. Mégsem küldöm el, mert minek is? Hátha nem unatkozom annyira, ha van társaságom. Pásztázni a tömeget meg a lehetőség után kutatva így is tudom. Az, hogy még koktélt is ad nekem, csak hab a tortán. Egy biccentéssel megköszönöm és rögtön bele is kortyolok. Legalább nem nekem kell érte elmennem.
Ashley J. Clayton
ζ Posts Number : 5 ζ Join date : 2014. Dec. 16. ζ Age : 30 ζ You'll find me : az ágyad alatt ζ Job : pitypangtermesztő ζ :
Tárgy: Re: Ashley & Rina Kedd Dec. 23 2014, 10:23
Rina & Ash
whenever there's a party I'm the first one with the drink in the air
Egymásnak koccanó kristálypoharak, sápadt arany színben gyöngyöző pezsgő, drága öltönyökbe és estélyi ruhákba öltöztetett, gazdagabbnál gazdagabb férfiak és nők, a felső tízezrek tagjai. Alkoholtól csillogó tekintetek, valaki irritálóan hangos kacagása bántja a fülem, a plafonra akasztott mű hópelyhekről visszaverődő reflektorfény bántja a szemem, de nem panaszkodom; a nő, akinek ma este a partnere vagyok, rendkívül erős kezű nő (és legalább kétszer öregebb nálam), és minden bizonnyal a nyakamba öntené a pezsgőjét, ha elkezdenék neki nyavalyogni, hogy minden bajom van. Őszintének tűnő, ám annál hamisabb mosolyt erőltetek az ajkaimra, ahogy elnézést kérek tőle és a beszélgetőtársaitól (egyikük híres színésznő, fiatal és gyönyörű, a másikuk zeneszerző, szintén valami ismert fazon), csak azért imádkozva, hogy ne kérdezze meg, hova készülődök; hiszen hogy nézne ki, ha azt mondanám, hogy tőle akarok elmenekülni? Szerencsére nem kérdez, csak legyint rám, és én elslisszolhatok tőle a lehető legmesszebb - egyenes úton menekülök a mosdóba, hogy megszabaduljak az öltönytől, ami már kezdett irritálni, és fekete ingre cserélem azt; eddig összekötött hajam is kiengedem, és így térek vissza a szórakozó tömegbe, mert miért ne? Miután megbizonyosodok arról, hogy a munkaadóm nem lát (biztos beletelik másfél órába, mire észreveszi az eltűnésem, addig jó lenne nem felhívni magamra a figyelmét), átslisszolok a tömegen és a bárpult felé veszem az irányt. Az ember azt várná, hogy majd tömegek fogják körülállni a pultot az italukra várva, de meglepő módon csak egyetlen lányt látok ott; kicsit érthetetlen számomra a dolog, de csak megvonom rá a vállam, és elfoglalom a mellette lévő bárszéket, a szemem sarkából rápillantva. Láttam már őt valahol, egy másik partin, de már akkor is dolgoztam, és akkor sem sikerült elszabadulnom a munkaadómtól, de most... Hm. Jobb ötletem nem lévén rendelek egy whiskyt és egy koktélt, ez utóbbit a lánynak szánva, és felöltök egy kétezer wattos, colgate reklámba illő mosolyt, ahogy megszólítom őt. - Helló, csatlakozhatok? Nem illendő, hogy egy ilyen szép lány, mint te, egyedül legyen egy ilyen partin... És ha már akkor nem küld el a bús bánatosba, egyből oda is tolom neki a koktélt, ha már neki vettem - az már részletkérdés, hogy a munkaadóm számlájára.
Rina Nakashima Media
ζ Posts Number : 24 ζ Join date : 2014. Jun. 02. ζ Age : 32 ζ You'll find me : Los Angeles ζ Job : modell, szinésznő ζ :
Megint egy szokásos parti. Őszintén szólva nem különösebben szeretem őket. Határozottan untatnak. Csak megy a bájcsevej végig, unalmasabbnál unalmasabb emberekkel, ha lehet, még annál is unalmasabb témákról. Mindehhez ráadásul még Hollywood-ba is el kell bumlizni. De hát muszáj, hiszen a karrierépítés elsősorban a kapcsolatokról szól, bárki bármit mond, azokat meg itt lehet a legjobban építeni. A show biznisz már csak ilyen. Én pedig komolyan akarok ezzel foglalkozni. Ha tényleg sikeres szeretnék lenni, akkor a megfelelő hátszél elengedhetetlen. Ha ehhez az kell, hogy ilyen unalmas, sznob partikon kellessem magam a különböző fejeseknek, hát legyen. Kiskorom óta híres színésznő akarok lenni és mindent meg is fogok tenni, hogy elérjem a célomat. Mert olyan nincs, hogy én ne kapjak meg valamit, amit szeretnék. Persze nem egészen így képzeltem el. Ezért most tényleg meg kell dolgoznom. Úgyhogy most is állok itt a bárpult mellett, kezemben egy pohár pezsgővel és ha meglátok valakit, aki tudom, hogy számít azokban a körökben, ahová én is vágyom, rögtön lecsapok rá. Van már gyakorlatom az ilyesmiben. Továbbra sem nagy élvezet, de a megfelelő fogások tanulhatók. Bár az igazán nagy lehetőség egyelőre nem talált meg, szerintem szépen haladok. Biztos vagyok benne, hogy előbb utóbb elérem a célom. Ki tudja, talán pont ezen a partin jön össze valami. De egyelőre csak pásztázom a tömeget, valaki olyan után kutatva, akinél érdemes bedobnom magam.
Kezdőlap
Tárgy: Re: Ashley & Rina 
Szer. Dec. 24 2014, 01:33
